A Független Államok Közössége tagállamai, akik jelen Egyezmény részes felei, a továbbiakban Szerződő Felek,
abból a törekvésből kiindulva, hogy a Szerződő Felek állampolgárai és a területeiken lakóhellyel rendelkező személyek számára valamennyi Szerződő Félben a személyi és vagyoni jogaik tekintetében ugyanolyan jogi védelmet biztosítsanak, mint saját állampolgáraiknak,
nagy jelentőséget tulajdonítva az igazságügyi szervek polgári, családi és büntetőügyekben nyújtott jogi segítségnyújtás terén folytatott együttműködés fejlesztésének, az alábbiakban állapodtak meg:
I. Szakasz. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Rész. Jogi védelem
1. cikk. Jogi védelem biztosítása
1. Az egyes Szerződő Felek állampolgárai, valamint a területükön lakóhellyel rendelkező személyek valamennyi más Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogaik tekintetében ugyanolyan jogi védelemben részesülnek, mint az adott Szerződő Fél saját állampolgárai.
2. Az egyes Szerződő Felek állampolgárai, valamint a területükön lakóhellyel rendelkező más személyek jogosultak szabadon és akadálytalanul fordulni a más Szerződő Felek azon bíróságaihoz, ügyészségeihez, belügyi szerveihez és egyéb szerveihez, amelyek hatáskörébe polgári, családi és büntetőügyek tartoznak (a továbbiakban: igazságügyi szervek), felléphetnek azok előtt, kérelmeket nyújthatnak be, kereseteket indíthatnak és egyéb eljárási cselekményeket végezhetnek ugyanolyan feltételekkel, mint az adott Szerződő Fél állampolgárai.
3. Jelen Egyezmény rendelkezései vonatkoznak a Szerződő Felek jogszabályai szerint létrehozott jogi személyekre is.
2. cikk. Illetékek fizetése alóli mentesítés és költségek megtérítése
1. Az egyes Szerződő Felek állampolgárai és a területükön lakóhellyel rendelkező személyek mentesülnek a bírósági és közjegyzői illetékek és költségek megfizetése és megtérítése alól, valamint ugyanolyan feltételekkel részesülnek ingyenes jogi segítségnyújtásban, mint a saját állampolgárok.
2. A jelen cikk 1. bekezdésében előírt kedvezmények az adott ügyben végzett valamennyi eljárási cselekményre kiterjednek, beleértve a határozat végrehajtását is.
3. cikk. A családi és vagyoni helyzetről szóló okirat bemutatása
1. A 2. cikkben előírt kedvezményeket a kérelmet benyújtó személy családi és vagyoni helyzetéről szóló dokumentum alapján nyújtják. Ezt a dokumentumot annak a Szerződő Félnek az illetékes intézménye állítja ki, amelynek területén a kérelmező lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.
2. Ha a kérelmező nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Szerződő Felek területén, elegendő az általa képviselt Szerződő Fél illetékes diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala által kiállított dokumentumot benyújtani, amelynek állampolgára.
3. A kedvezmények nyújtása iránti kérelemről döntő intézmény kérheti a dokumentumot kiállító intézménytől további adatok vagy szükséges felvilágosítások megadását.
II. Rész. Jogsegély
4. cikk. Jogsegély nyújtása
1. A Szerződő Felek igazságügyi szervei polgári, családi és büntetőügyekben nyújtanak jogsegélyt a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban.
2. Az igazságügyi szervek jogsegélyt nyújtanak más szerveknek is a jelen cikk 1. pontjában meghatározott ügyekben.
5. cikk. Kapcsolattartás rendje
A jelen Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes igazságügyi szervei központi, területi és más szerveiken keresztül érintkeznek egymással, kivéve, ha a jelen Egyezmény eltérő kapcsolattartási rendet állapít meg. A Szerződő Felek meghatározzák a közvetlen kapcsolattartásra feljogosított központi, területi és más szerveik jegyzékét, amelyről értesítik a letéteményest.
6. cikk. A jogsegély terjedelme
A Szerződő Felek kölcsönösen jogi segítséget nyújtanak egymásnak a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai által előírt eljárási és egyéb cselekmények végrehajtásával, ideértve: okiratok elkészítését és továbbítását, szemlék, házkutatások, lefoglalások végrehajtását, tárgyi bizonyítékok átadását, szakértői vizsgálat lefolytatását, felek, harmadik személyek, gyanúsítottak, vádlottak, sértettek, tanúk, szakértők kihallgatását, személyek felkutatását, büntetőeljárás lefolytatását, személyek kiadatását büntetőjogi felelősségre vonás vagy ítélet végrehajtása céljából, polgári ügyekben hozott bírósági határozatok, polgári jogi igényre vonatkozó ítéletek, végrehajtási záradékok elismerését és végrehajtását, valamint okiratok kézbesítését.
7. cikk. A jogi segítségnyújtás iránti megkeresés tartalma és formája
1. A jogi segítségnyújtás iránti megkeresésben fel kell tüntetni:
a) a megkeresett intézmény megnevezését;
b) a megkereső intézmény megnevezését;
c) annak az ügynek a megnevezését, amelyben a jogi segítséget kérik;
d) a felek, tanúk, gyanúsítottak, vádlottak, terheltek, elítéltek vagy sértettek vezeték- és utónevét, lakóhelyüket és tartózkodási helyüket, állampolgárságukat, foglalkozásukat, büntetőügyekben továbbá a születés helyét és idejét, és lehetőség szerint a szülők vezeték- és utónevét; jogi személyek esetében – megnevezésüket, jogi címüket és/vagy székhelyüket;
e) a „d” alpontban megjelölt személyek képviselőinek megléte esetén azok vezeték- és utónevét, valamint címét;
f) a megkeresés tartalmát, valamint a végrehajtásához szükséges egyéb adatokat;
g) büntetőügyekben továbbá az elkövetett cselekmény leírását és minősítését, valamint a kár mértékére vonatkozó adatokat, ha a cselekmény következtében kár keletkezett.
2. Az okirat kézbesítésére irányuló megkeresésben fel kell tüntetni továbbá a címzett pontos címét és a kézbesítendő okirat megnevezését.
3. A megkeresést alá kell írni és a megkeresett intézmény hivatalos pecsétjével kell ellátni.
8. cikk. A végrehajtás rendje
1. A jogsegély iránti megbízás teljesítése során a megkeresett szerv a saját országának jogszabályait alkalmazza. A megkereső szerv kérésére alkalmazhatja a megkereső Szerződő Fél eljárási szabályait is, amennyiben azok nem ellentétesek a megkeresett Szerződő Fél jogszabályaival.
2. Ha a megkeresett szerv nem illetékes a megbízás teljesítésére, továbbítja azt az illetékes szervhez, és erről értesíti a megkereső szervet.
3. A megkereső szerv kérésére a megkeresett szerv kellő időben tájékoztatja őt és az érdekelt feleket a megbízás teljesítésének idejéről és helyéről, hogy a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint jelen lehessenek a megbízás teljesítésénél.
4. Amennyiben a megbízásban megjelölt személy pontos címe ismeretlen, a megkeresett szerv a saját területén hatályos Szerződő Fél jogszabályai szerint megteszi a szükséges intézkedéseket a cím megállapítására.
5. A megbízás teljesítése után a megkeresett szerv visszaküldi az iratokat a megkereső szervnek; abban az esetben, ha a jogsegélyt nem lehetett nyújtani, egyidejűleg tájékoztatja a megbízás teljesítését akadályozó körülményekről, és visszaküldi az iratokat a megkereső szervnek.
9. cikk. Tanúk, sértettek, polgári jogi alperesek, képviselőik, szakértők kiutazása
1. Az a tanú, sértett, polgári jogi felperes, polgári jogi alperes és képviselőjük, valamint szakértő, aki a megkeresett Szerződő Fél szerve által kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél igazságügyi szervéhez megjelenik, állampolgárságától függetlenül nem vonható büntetőjogi vagy közigazgatási felelősségre, nem vehető őrizetbe és nem sújtható büntetéssel a területén az államhatárának átlépése előtt elkövetett cselekményért. Az ilyen személyek nem vonhatók felelősségre, nem vehetők őrizetbe és nem sújthatók büntetéssel a büntetőügyben tett tanúvallomásukkal vagy szakértői véleményükkel összefüggésben sem, amely az eljárás tárgyát képezi.
2. Az e cikk 1. pontjában említett személyek elveszítik az e pontban előírt garanciát, ha nem hagyják el a megkereső Szerződő Fél területét, bár erre lehetőségük van attól a naptól számított 15 napon belül, amikor az őket kihallgató igazságügyi szerv közli velük, hogy további jelenlétükre nincs szükség. Ebbe a határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt e személyek nem az ő hibájukból nem tudták elhagyni a megkereső Szerződő Fél területét.
3. A tanú, a szakértő, valamint a sértett és törvényes képviselője részére a megkereső Szerződő Fél megtéríti a megkereső államban történő utazással és tartózkodással kapcsolatos költségeket, valamint a munkától való elvonás napjaira eső elmaradt munkabért; a szakértőt a szakvélemény elkészítéséért díjazás is megilleti. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy az idézett személyek milyen kifizetésekre jogosultak; kérelmükre a megkereső Szerződő Fél igazságügyi szerve előleget fizet a megfelelő költségek fedezésére.
4. Az e cikk 1. pontjában említett, az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező személyek idézése a másik Szerződő Fél igazságügyi szervéhez nem tartalmazhat kényszerítő eszközök alkalmazásával való fenyegetést meg nem jelenés esetére.
10. cikk. Megbízás iratok kézbesítésére
1. A megkeresett igazságügyi szerv az iratok kézbesítését a saját államában hatályos eljárás szerint végzi, ha a kézbesítendő iratok az ő nyelvén vagy orosz nyelven íródtak, vagy ezekre a nyelvekre lefordították őket. Ellenkező esetben az iratokat átadja a címzettnek, amennyiben az önként vállalja azok átvételét.
2. Ha az iratok a megbízásban megjelölt címen nem kézbesíthetők, a megkeresett igazságügyi szerv saját kezdeményezésére megteszi a cím megállapításához szükséges intézkedéseket. Ha a cím megállapítása a megkeresett igazságügyi szerv számára lehetetlennek bizonyul, erről értesíti a megkereső szervet, és visszaküldi a kézbesítendő iratokat.
11. cikk. Az iratok kézbesítésének igazolása
A dokumentumok átadását az átvételi elismervény igazolja, amelyet a dokumentumot átvevő személy ír alá, a megkereső intézmény hivatalos pecsétjével látják el, és tartalmazza az átadás dátumát, valamint az átadó intézmény munkatársának aláírását, vagy az ezen intézmény által kiállított más dokumentum, amelyben fel kell tüntetni az átadás módját, helyét és idejét.
12. cikk. Diplomáciai képviseletek és konzuli hivatalok hatásköre
1. A Szerződő Felek jogosultak saját állampolgáraik részére dokumentumokat átadni diplomáciai képviseleteiken vagy konzuli hivatalaikon keresztül.
2. A Szerződő Felek jogosultak az illetékes hatóságaik megbízásából saját állampolgáraikat kihallgatni diplomáciai képviseleteiken vagy konzuli hivatalaikon keresztül.
3. A jelen cikk 1. és 2. bekezdésében említett esetekben kényszerítő eszközök vagy azokkal való fenyegetés nem alkalmazható.
13. cikk. A dokumentumok érvényessége
1. Azokat a dokumentumokat, amelyeket az egyik Szerződő Fél területén az illetékes hatóság vagy az arra külön felhatalmazott személy a hatáskörén belül, az előírt formában állított ki vagy hitelesített, és azt hivatalos pecséttel látták el, a többi Szerződő Fél területén külön igazolás nélkül elfogadják.
2. Azokat a dokumentumokat, amelyeket az egyik Szerződő Fél területén hivatalos dokumentumnak tekintenek, a többi Szerződő Fél területén a hivatalos dokumentumok bizonyító erejével rendelkeznek.
14. cikk. Anyakönyvi és egyéb dokumentumok továbbítása
1. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kérésre, fordítás és díjmentesen, közvetlenül a Szerződő Felek anyakönyvi hivatalain keresztül továbbítják egymásnak az anyakönyvi események nyilvántartásáról szóló bizonyítványokat, értesítve a polgárokat a dokumentumok továbbításáról.
2. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kérésre, fordítás és díjmentesen továbbítják egymásnak az iskolai végzettségről, szolgálati időről szóló dokumentumokat, valamint a megkeresett Szerződő Fél állampolgárainak és a területén élő más személyeknek a személyi vagy vagyoni jogait és érdekeit érintő egyéb dokumentumokat.
15. cikk. Jogi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás
A Szerződő Felek igazságügyi központi szervei kérésre tájékoztatást nyújtanak egymásnak a területükön hatályos vagy hatályos belső jogszabályokról, valamint azok igazságügyi szervek általi alkalmazásának gyakorlatáról.
16. cikk. Címek és egyéb adatok megállapítása
1. A Szerződő Felek kérésre, saját jogszabályaikkal összhangban segítséget nyújtanak egymásnak a területükön élő személyek címének megállapításához, ha ez állampolgáraik jogainak gyakorlásához szükséges. Ekkor a kérelmező Szerződő Fél közli a kérelemben megjelölt személy címének meghatározásához rendelkezésére álló adatokat.
2. A Szerződő Felek igazságügyi szervei segítséget nyújtanak egymásnak a megkeresett Szerződő Fél területén élő azon személyek munkahelyének és jövedelmének megállapításában, akikkel szemben a kérelmező Szerződő Fél igazságügyi szerveinél polgári, családi és büntetőügyekben vagyoni jellegű igényeket terjesztettek elő.
17. cikk. Nyelv
A Szerződő Felek igazságügyi szervei az Egyezmény végrehajtása során egymással való kapcsolattartásukban a Szerződő Felek államnyelveit vagy az orosz nyelvet használják. Amennyiben az okiratokat a Szerződő Felek államnyelvein állítják ki, azokhoz hitelesített orosz nyelvű fordítást kell mellékelni.
18. cikk. A jogsegéllyel kapcsolatos költségek
A megkeresett Szerződő Fél nem követeli a jogsegély nyújtásával kapcsolatos költségek megtérítését. A Szerződő Felek maguk viselik a területükön a jogsegély nyújtása során felmerült összes költséget.
19. cikk. A jogsegély megtagadása
A jogsegély iránti kérelem teljes egészében vagy részben megtagadható, ha annak teljesítése sértené a megkeresett Szerződő Fél szuverenitását vagy biztonságát, illetve ellentétes lenne annak jogszabályaival. A jogsegély iránti kérelem megtagadása esetén a kérelmező Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell a megtagadás okairól.
II. RÉSZ. POLGÁRI ÉS CSALÁDI JOGI JOGVISZONYOK
I. Fejezet. Illetékesség
20. cikk. Általános rendelkezések
1. Ha a jelen szakasz II-V. része másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező személyek elleni kereseteket – állampolgárságuktól függetlenül – ezen Szerződő Fél bíróságai előtt kell benyújtani, a jogi személyek elleni kereseteket pedig annak a Szerződő Félnek a bíróságai előtt, amelynek területén a jogi személy irányító szerve, képviselete vagy fióktelepe található.
Ha az ügyben több, különböző Szerződő Felek területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező alperes vesz részt, a jogvitát a felperes választása szerint bármelyik alperes lakóhelye (székhelye) szerint kell elbírálni.
2. A Szerződő Fél bíróságai akkor is illetékesek, ha a területén:
a) az alperes vállalkozásának (fióktelepének) kereskedelmi, ipari vagy egyéb gazdasági tevékenysége folyik;
b) a jogvita tárgyát képező szerződésből eredő kötelezettséget teljes egészében vagy részben teljesítették vagy teljesíteni kell;
c) a becsület, méltóság és üzleti hírnév védelme iránti kereset felperesének állandó lakóhelye vagy székhelye található.
3. Ingatlan tulajdonjogára és egyéb dologi jogaira vonatkozó keresetek tekintetében kizárólag az ingatlan fekvése szerinti bíróságok illetékesek.
A fuvarozók ellen, áruk, utasok és poggyász fuvarozási szerződéséből eredő kereseteket annak a szállítási szervezetnek a székhelye szerint kell benyújtani, amelyhez az előírt módon reklamációt nyújtottak be.
21. cikk. Szerződéses illetékesség
1. A Szerződő Felek bíróságai más esetekben is eljárhatnak, ha a felek írásbeli megállapodása van a jogvita e bíróságok elé terjesztéséről.
A 20. cikk 3. pontjából és a jelen szakasz II-V. részének egyéb rendelkezéseiből, valamint az érintett Szerződő Fél belső jogszabályaiból eredő kizárólagos illetékesség azonban a felek megállapodásával nem módosítható.
2. A jogvita bíróság elé terjesztésére vonatkozó megállapodás esetén a bíróság az alperes kérelmére megszünteti az eljárást.
22. cikk. Bírósági eljárások kölcsönös kapcsolata
1. Ha ugyanazon felek között, ugyanazon tárgyban és ugyanazon jogalapon két Szerződő Fél bíróságán indul eljárás, a később eljárást indító bíróság megszünteti az eljárást.
2. A viszontkeresetet és a beszámítási igényt, amely ugyanabból a jogviszonyból ered, mint a főkereset, a főkeresetet tárgyaló bíróság bírálja el.
22-1. cikk. Az ügyész részvételére irányuló kérelem a polgári eljárásban
Az egyik Szerződő Fél ügyésze jogosult a másik Szerződő Fél ügyészéhez fordulni azzal a kérelemmel, hogy a bíróságon eljárást indítson a kérelmező Szerződő Fél állampolgárainak jogainak és törvényes érdekeinek védelmében, vegyen részt az ilyen ügyek tárgyalásában, vagy nyújtson be a felsőbb fokú bírósághoz semmisségi vagy külön fellebbezést, valamint felügyeleti eljárás keretében fellebbezést az ilyen ügyekben hozott bírósági határozatok ellen.
II. Rész. Személyes jogállás
23. cikk. Jogképesség és cselekvőképesség
1. A természetes személy cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek az adott személy állampolgára.
2. A hontalan személy cselekvőképességét annak az államnak a joga szerint kell meghatározni, amelyben állandó lakóhelye van.
3. A jogi személy jogképességét annak az államnak a jogszabályai határozzák meg, amelynek törvényei szerint létrehozták.
24. cikk. Korlátozottan cselekvőképesnek vagy cselekvőképtelennek nyilvánítás. A cselekvőképesség helyreállítása
1. A személy korlátozottan cselekvőképesnek vagy cselekvőképtelennek nyilvánítása iránti ügyekben – a jelen cikk 2. és 3. bekezdésében meghatározott esetek kivételével – annak a Szerződő Félnek a bírósága az illetékes, amelynek az adott személy állampolgára.
2. Ha az egyik Szerződő Fél bírósága tudomást szerez arról, hogy a területén élő, a másik Szerződő Fél állampolgárságával rendelkező személy korlátozottan cselekvőképesnek vagy cselekvőképtelennek nyilvánításának okai állnak fenn, értesíti erről annak a Szerződő Félnek a bíróságát, amelynek az adott személy állampolgára.
3. Ha a Szerződő Fél bírósága, amelyet értesítettek a korlátozottan cselekvőképtelenné vagy cselekvőképtelenné nyilvánítás okairól, három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy nem közli véleményét, a korlátozottan cselekvőképtelenné vagy cselekvőképtelenné nyilvánítás iránti ügyet annak a Szerződő Félnek a bírósága tárgyalja, amelynek területén ez az állampolgár lakóhellyel rendelkezik. A személy korlátozottan cselekvőképtelenné vagy cselekvőképtelenné nyilvánításáról szóló határozatot megküldik annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek az adott személy állampolgára.
4. A jelen cikk 1-3. bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a cselekvőképesség visszaállítására is.
25. cikk. Ismeretlen helyen távollévőnek nyilvánítás és halottá nyilvánítás. A halál tényének megállapítása
1. A személy ismeretlen helyen távollévőnek nyilvánítása vagy halottá nyilvánítása iránti ügyekben, valamint a halál tényének megállapítása iránti ügyekben annak a Szerződő Félnek az igazságügyi szervei illetékesek, amelynek az adott személy az utolsó ismert adatok szerint életben léte idején állampolgára volt, más személyek esetében pedig az utolsó lakóhely szerinti igazságügyi szervek.
2. A Szerződő Felek mindegyikének igazságügyi szervei elismerhetik a másik Szerződő Fél állampolgárát és a területén élő más személyt ismeretlen helyen távollévőnek vagy halottnak, valamint megállapíthatják halálának tényét a területén élő érdekelt személyek kérelmére, akiknek jogai és érdekei ezen Szerződő Fél jogszabályain alapulnak.
3. Az ismeretlen helyen távollévőnek nyilvánítás vagy halottá nyilvánítás iránti ügyek, valamint a halál tényének megállapítása iránti ügyek tárgyalása során a Szerződő Felek igazságügyi szervei saját államuk jogszabályait alkalmazzák.
III. Rész. Családi ügyek
26. cikk. Házasságkötés
A házasságkötés feltételeit minden leendő házastárs esetében annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek állampolgára, hontalan személyek esetében pedig annak a Szerződő Félnek a jogszabályai, amely az állandó lakóhelyük. Ezenkívül a házasságkötés akadályai tekintetében be kell tartani annak a Szerződő Félnek a jogszabályi követelményeit, amelynek területén a házasságot megkötik.
27. cikk. A házastársak jogviszonyai
1. A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira annak a Szerződő Félnek a jogszabályai az irányadók, amelynek területén közös lakóhelyük van.
2. Ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél területén él, és mindkét házastárs ugyanazzal az állampolgársággal rendelkezik, személyi és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelynek állampolgárai.
3. Ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, és egyikük az egyik, a másikuk a másik Szerződő Fél területén él, személyi és vagyoni jogviszonyaikat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelynek területén utolsó közös lakóhelyük volt.
4. Ha az e cikk 3. pontjában említett személyeknek nem volt közös lakóhelyük a Szerződő Felek területén, annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek intézménye az ügyet tárgyalja.
5. A házastársak ingatlan vagyonukra vonatkozó jogviszonyait annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelynek területén ez a vagyon található.
6. A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaival kapcsolatos ügyekben annak a Szerződő Félnek az igazságügyi intézményei rendelkeznek hatáskörrel, amelynek jogszabályait e cikk 1-3. és 5. pontjaival összhangban alkalmazni kell.
28. cikk. A házasság felbontása
1. A házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek a házastársak a kérelem benyújtásának időpontjában állampolgárai.
2. Ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek intézménye a házasság felbontása iránti ügyet tárgyalja.
29. cikk. A Szerződő Felek intézményeinek hatásköre
1. A házasság felbontása iránti ügyekben, a 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben, annak a Szerződő Félnek a szervei illetékesek, amelynek állampolgárai a házastársak a kérelem benyújtásának időpontjában. Ha a kérelem benyújtásának időpontjában mindkét házastárs a másik Szerződő Fél területén él, akkor ennek a Szerződő Félnek a szervei is illetékesek.
2. A házasság felbontása iránti ügyekben, a 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben, annak a Szerződő Félnek a szervei illetékesek, amelynek területén mindkét házastárs él. Ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél területén él, a másik pedig a másik Szerződő Fél területén, a házasság felbontása iránti ügyekben mindkét Szerződő Fél szervei illetékesek, amelyek területén a házastársak élnek.
30. cikk. A házasság érvénytelenítése
1. A házasság érvénytelenítése iránti ügyekben annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelyet a 26. cikkel összhangban a házasságkötéskor alkalmaztak.
2. A házasság érvénytelenítése iránti ügyekben a szerv illetékességét a 27. cikkel összhangban kell meghatározni.
31. cikk. Az apaság vagy anyaság megállapítása és vitatása
Az apaság vagy anyaság megállapítására és vitatására annak a Szerződő Félnek a jogszabályai az irányadók, amelynek a gyermek születése alapján állampolgára.
32. cikk. A szülők és gyermekek közötti jogviszonyok
1. A szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit, ideértve a szülők gyermektartási kötelezettségeit is, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén állandó közös lakóhelyük van, ennek hiányában a szülők és gyermekek kölcsönös jogait és kötelezettségeit annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek a gyermek állampolgára.
A felperes kérelmére a tartási kötelezettségek tekintetében annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a gyermek állandó jelleggel él.
2. A nagykorú gyermekek szülőkkel szembeni tartási kötelezettségét, valamint a család más tagjainak tartási kötelezettségét annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén közös lakóhelyük volt. Közös lakóhely hiányában az ilyen kötelezettségeket annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek a felperes állampolgára.
3. A szülők és gyermekek közötti jogviszonyokkal kapcsolatos ügyekben annak a Szerződő Félnek a bírósága illetékes, amelynek jogszabályait a jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerint alkalmazni kell.
4. A gyermekneveléssel kapcsolatos ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtása annak a Szerződő Félnek a jogszabályai által megállapított eljárás szerint történik, amelynek területén a gyermek él.
5. A Szerződő Felek kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a tartásdíj behajtásával kapcsolatos ügyekben az alperes felkutatásában, ha okkal feltételezhető, hogy az alperes a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, és a bíróság határozatot hozott a körözés elrendeléséről.
33. cikk. Gyámság és gondnokság
1. A gyámság és gondnokság létesítését vagy megszüntetését annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell végezni, amelynek az a személy állampolgára, akivel szemben a gyámságot vagy gondnokságot létesítik.
2. A gyám vagy gondnok és a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy közötti jogviszonyokat annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szabályozzák, amelynek intézménye a gyámot vagy gondnokot kirendelte.
3. A gyámság vagy gondnokság vállalásának kötelezettségét annak a Szerződő Félnek a jogszabályai állapítják meg, amelynek a gyámmá vagy gondnokká kirendelt személy állampolgára.
4. Az egyik Szerződő Fél állampolgára számára gyámként vagy gondnokként kirendelhető a másik Szerződő Fél állampolgára is, ha azon Szerződő Fél területén él, ahol a gyámságot vagy gondnokságot gyakorolni fogják.
34. cikk. A Szerződő Felek intézményeinek illetékessége a gyámság és gondnokság kérdéseiben
A gyámság vagy gondnokság megállapításával vagy megszüntetésével kapcsolatos ügyekben annak a Szerződő Félnek a szervei illetékesek, amelynek állampolgára az a személy, akire vonatkozóan a gyámságot vagy gondnokságot megállapítják vagy megszüntetik, kivéve, ha jelen Egyezmény másként rendelkezik.
35. cikk. A gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatos intézkedések meghozatalának rendje
1. Amennyiben gyámsági vagy gondnoksági intézkedések meghozatala válik szükségessé az egyik Szerződő Fél azon állampolgárának érdekében, akinek állandó lakóhelye, tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén található, ezen Szerződő Fél szerve haladéktalanul értesíti a 34. cikk szerint illetékes szervet.
2. Halaszthatatlan esetekben a másik Szerződő Fél szerve saját jogszabályai szerint meghozhatja a szükséges intézkedéseket. Ebben az esetben köteles erről haladéktalanul értesíteni a 34. cikk szerint illetékes szervet. Ezek az intézkedések addig maradnak hatályban, amíg a 34. cikkben említett szerv eltérő határozatot nem hoz.
36. cikk. A gyámság vagy gondnokság átadásának rendje
1. A 34. cikk szerint illetékes szerv átadhatja a gyámságot vagy gondnokságot a másik Szerződő Fél szervének abban az esetben, ha a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy vagyona ezen Szerződő Fél területén található. A gyámság vagy gondnokság átadása attól a pillanattól lép hatályba, amikor a megkeresett szerv átveszi a gyámságot vagy gondnokságot, és erről értesíti a megkereső szervet.
2. Az a szerv, amely jelen cikk 1. bekezdése alapján átvette a gyámságot és gondnokságot, azt saját államának jogszabályai szerint gyakorolja.
37. cikk. Örökbefogadás
1. Az örökbefogadást vagy annak megszüntetését annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelynek az örökbefogadó az örökbefogadás vagy annak megszüntetése iránti kérelem benyújtásának időpontjában állampolgára.
2. Ha a gyermek a másik Szerződő Fél állampolgára, örökbefogadásához vagy annak megszüntetéséhez szükség van a törvényes képviselő és az illetékes állami szerv hozzájárulására, valamint a gyermek beleegyezésére, ha ezt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai előírják, amelynek állampolgára.
3. Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadást vagy annak megszüntetését mindkét Szerződő Fél jogszabályai által előírt feltételek szerint kell végrehajtani.
4. Az örökbefogadással vagy annak megszüntetésével kapcsolatos ügyekben annak a Szerződő Félnek a szerve illetékes, amelynek az örökbefogadó az örökbefogadás vagy annak megszüntetése iránti kérelem benyújtásakor állampolgára, a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott esetben pedig annak a Szerződő Félnek a szerve illetékes, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelyük vagy tartózkodási helyük van vagy volt.
IV. Rész. Vagyoni jogviszonyok
38. cikk. Tulajdonjog
1. Az ingatlan tulajdonjogát annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelynek területén az ingatlan található. Az a kérdés, hogy mely vagyontárgy minősül ingatlannak, annak az országnak a jogszabályai szerint dől el, amelynek területén ez a vagyontárgy található.
2. Az állami nyilvántartásba bejegyzendő járművek tulajdonjogát annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelynek területén a járművet nyilvántartásba vevő szerv található.
3. A tulajdonjog vagy más dologi jog keletkezését és megszűnését annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelynek területén a vagyontárgy abban az időpontban volt, amikor az a cselekmény vagy más körülmény bekövetkezett, amely az ilyen jog keletkezésének vagy megszűnésének alapjául szolgált.
4. A tulajdonjog vagy más dologi jog keletkezését és megszűnését az ügylet tárgyát képező vagyontárgy tekintetében az ügylet helye szerinti jogszabályok határozzák meg, kivéve, ha a Felek megállapodása másként nem rendelkezik.
39. cikk. Az ügylet formája
1. Az ügylet formáját a lebonyolítás helye szerinti jogszabályok határozzák meg.
2. Az ingatlanra és az ahhoz fűződő jogokra vonatkozó ügylet formáját annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén az ilyen ingatlan található.
40. cikk. Meghatalmazás
A meghatalmazás formáját és érvényességi idejét annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén az ilyen ingatlan található.
41. cikk. A felek jogai és kötelezettségei az ügyletből
A felek ügyletből eredő jogait és kötelezettségeit az ügylet helye szerinti jogszabályok határozzák meg, kivéve, ha a felek megállapodása másként nem rendelkezik.
42. cikk. Kártérítés
1. A kártérítési kötelezettségeket – a szerződésekből és más jogszerű cselekményekből eredőket kivéve – annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén a kártérítési igény alapjául szolgáló cselekmény vagy egyéb körülmény bekövetkezett.
2. Ha a károkozó és a károsult ugyanannak a Szerződő Félnek az állampolgárai, akkor ezen Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni.
3. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett ügyekben annak a Szerződő Félnek a bírósága az illetékes, amelynek területén a kártérítési igény alapjául szolgáló cselekmény vagy egyéb körülmény bekövetkezett. A károsult keresetet indíthat annak a Szerződő Félnek a bíróságán is, amelynek területén az alperes lakóhelye található.
43. cikk. Peres eljárás
A peres eljárás kérdéseit azon jogszabályok szerint kell eldönteni, amelyeket a megfelelő jogviszony szabályozására alkalmaznak.
V. rész. Öröklés
44. cikk. Az egyenlőség elve
Az egyes Szerződő Felek állampolgárai a többi Szerződő Fél területén törvény vagy végrendelet alapján ugyanolyan feltételekkel és ugyanolyan mértékben örökölhetnek vagyont vagy jogokat, mint az adott Szerződő Fél állampolgárai.
45. cikk. Öröklési jog
1. Az ingó vagyon öröklésére – a jelen cikk 2. pontjában meghatározott kivétellel – annak a Szerződő Félnek a jogszabályai az irányadók, amelynek területén az örökhagyónak utolsó állandó lakóhelye volt.
2. Az ingatlan vagyon öröklésére annak a Szerződő Félnek a jogszabályai az irányadók, amelynek területén az ingatlan található.
46. cikk. Az örökség átszállása az államra
Ha az öröklésre alkalmazandó Szerződő Fél jogszabályai szerint az örökös az állam, akkor az ingó hagyatéki vagyon arra a Szerződő Félre száll át, amelynek az örökhagyó a halála pillanatában állampolgára volt, az ingatlan hagyatéki vagyon pedig arra a Szerződő Félre száll át, amelynek területén az található.
47. cikk. Végrendelet
A végrendelet elkészítéséhez és visszavonásához való képességet, valamint a végrendelet és annak visszavonásának formáját annak az országnak a joga határozza meg, ahol a végrendelkezőnek az okirat elkészítésekor lakóhelye volt. A végrendelet vagy annak visszavonása azonban nem nyilvánítható érvénytelennek az alaki követelmények be nem tartása miatt, ha az utóbbi megfelel az elkészítése helye szerinti jog előírásainak.
48. cikk. Hatáskör az öröklési ügyekben
1. Az ingó vagyon öröklésével kapcsolatos eljárások lefolytatására annak a Szerződő Félnek a szervei illetékesek, amelynek területén az örökhagyónak a halála időpontjában lakóhelye volt.
2. Az ingatlan vagyon öröklésével kapcsolatos eljárások lefolytatására annak a Szerződő Félnek a szervei illetékesek, amelynek területén az ingatlan található.
3. Jelen cikk 1. és 2. pontjának rendelkezéseit az öröklési ügyekkel kapcsolatos eljárások során felmerülő jogviták tárgyalására is alkalmazni kell.
49. cikk. A diplomáciai képviselet vagy konzuli hivatal hatásköre az öröklési ügyekben
Az öröklési ügyekben, ideértve az öröklési vitákat is, az egyes Szerződő Felek diplomáciai képviseletei vagy konzuli hivatalai jogosultak (az örökségről való lemondás jogának kivételével) külön meghatalmazás nélkül képviselni a másik Szerződő Fél intézményeinél saját államuk azon állampolgárait, akik távollévők vagy nem jelöltek ki képviselőt.
50. cikk. Az örökség védelmére irányuló intézkedések
1. A Szerződő Felek intézményei saját jogszabályaikkal összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket a területükön a másik Szerződő Fél állampolgárai által hátrahagyott örökség védelmének biztosítására vagy annak kezelésére.
2. Az e cikk 1. bekezdése szerint hozott intézkedésekről haladéktalanul értesítik annak a Szerződő Félnek a diplomáciai képviseletét vagy konzuli hivatalát, amelynek az örökhagyó állampolgára. Az említett képviselet vagy hivatal részt vehet ezen intézkedések végrehajtásában.
3. Az öröklési ügyben eljárás lefolytatására jogosult igazságügyi intézmény, valamint a diplomáciai képviselet vagy konzuli hivatal kérelmére az e cikk 1. bekezdése szerint hozott intézkedések módosíthatók, hatályon kívül helyezhetők vagy elhalaszthatók.
III. SZAKASZ. HATÁROZATOK ELISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
51. cikk. A határozatok elismerése és végrehajtása
Mindegyik Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott feltételek mellett elismeri és végrehajtja a másik Szerződő Fél területén hozott alábbi határozatokat:
a) az igazságügyi intézmények polgári és családi ügyekben hozott határozatai, ideértve az ilyen ügyekben a bíróság által jóváhagyott egyezségeket és a pénzbeli kötelezettségekre vonatkozó közjegyzői okiratokat (a továbbiakban: határozatok);
b) a büntetőügyekben a kártérítésről hozott bírósági határozatok.
52. cikk. Végrehajtást nem igénylő határozatok elismerése
1. Az egyes Szerződő Felek igazságügyi intézményei által hozott és jogerőre emelkedett, jellegüknél fogva végrehajtást nem igénylő határozatokat a másik Szerződő Fél területén külön eljárás nélkül elismerik, feltéve hogy:
a) az adott ügyben a megkeresett Szerződő Fél igazságügyi szervei korábban nem hoztak jogerős határozatot;
b) az ügy a jelen Egyezmény, illetve az általa nem szabályozott esetekben annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot el kell ismerni, nem tartozik e Szerződő Fél igazságügyi szerveinek kizárólagos hatáskörébe.
2. Jelen cikk (1) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak a gyámságra és gondnokságra vonatkozó határozatokra, valamint a házasság felbontásáról hozott, a határozatot hozó Szerződő Fél jogszabályai szerint hatáskörrel rendelkező szervek által hozott határozatokra is.
53. cikk. Kérelem a határozat kényszerű végrehajtásának engedélyezése iránt
1. A határozat kényszerű végrehajtásának engedélyezése iránti kérelmet annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához kell benyújtani, ahol a határozatot végre kell hajtani. A kérelem benyújtható ahhoz a bírósághoz is, amely az ügyben első fokon határozatot hozott. Ez a bíróság továbbítja a kérelmet a kérelem elbírálására illetékes bírósághoz.
2. A kérelemhez csatolni kell:
a) a határozatot vagy annak hitelesített másolatát, valamint hivatalos okiratot arról, hogy a határozat jogerőre emelkedett és végrehajtható, vagy arról, hogy a jogerőre emelkedés előtt végrehajtható, ha ez magából a határozatból nem következik;
b) okiratot, amelyből kitűnik, hogy azt a felet, akivel szemben a határozatot hozták, és aki az eljárásban nem vett részt, szabályszerűen és időben idézték a bíróságra, illetve eljárási cselekvőképtelensége esetén megfelelően képviselték;
c) okiratot, amely igazolja a határozat részleges végrehajtását a megküldés időpontjában;
d) okiratot, amely igazolja a felek megállapodását a szerződéses illetékességű ügyekben.
3. A határozat kényszerű végrehajtásának engedélyezése iránti kérelmet és a hozzá csatolt dokumentumokat a megkeresett Szerződő Fél nyelvére vagy orosz nyelvre készült hitelesített fordítással kell ellátni.
54. cikk. A határozatok elismerésének és kényszerű végrehajtásának rendje
1. Az 51. cikkben említett határozatok elismerése és kényszer-végrehajtásának engedélyezése iránti kérelmeket annak a Szerződő Félnek a bíróságai tárgyalják, amelynek területén a kényszer-végrehajtást végre kell hajtani.
2. Az a bíróság, amely a határozat elismerése és kényszer-végrehajtásának engedélyezése iránti kérelmet tárgyalja, annak megállapítására szorítkozik, hogy a jelen Egyezményben előírt feltételek teljesültek-e. Ha a feltételek teljesülnek, a bíróság határozatot hoz a kényszer-végrehajtásról.
3. A kényszer-végrehajtás rendjét annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, amelynek területén a kényszer-végrehajtást végre kell hajtani.
55. cikk. A határozatok elismerésének és végrehajtásának megtagadása
Az 52. cikkben említett határozatok elismerése és a kényszer-végrehajtás engedélyezése megtagadható az alábbi esetekben:
a) ha a határozatot hozó Szerződő Fél jogszabályai szerint a határozat nem lépett hatályba, vagy nem hajtható végre, kivéve azokat az eseteket, amikor a határozat a hatálybalépés előtt végrehajtható;
b) ha az alperes azért nem vett részt az eljárásban, mert neki vagy meghatalmazottjának nem kézbesítették időben és megfelelően a bírósági idézést;
c) ha ugyanazon felek között, ugyanazon tárgyban és ugyanazon jogalapon a Szerződő Fél területén, ahol a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani, korábban már jogerős határozat született, vagy létezik egy harmadik állam bíróságának elismert határozata, illetve ha ezen Szerződő Fél intézménye korábban már eljárást indított az ügyben;
d) ha a jelen Egyezmény rendelkezései szerint, illetve az általa nem szabályozott esetekben annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani, az ügy intézményének kizárólagos hatáskörébe tartozik;
e) hiányzik a felek megállapodását igazoló okirat a szerződéses illetékességről;
f) lejárt a kényszer-végrehajtás elévülési ideje, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályai írnak elő, amelynek bírósága a megbízást végrehajtja.
IV. RÉSZ. JOGSEGÉLY ÉS JOGVISZONYOK BÜNTETŐÜGYEKBEN
1. Rész. Kiadatás
56. cikk. A kiadatás kötelezettsége
1. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Egyezményben meghatározott feltételek szerint, kérelemre kiadják egymásnak a területükön tartózkodó személyeket büntetőjogi felelősségre vonás vagy ítélet végrehajtása céljából.
2. A büntetőjogi felelősségre vonás céljából történő kiadatás olyan cselekményekért történik, amelyek a megkereső és a megkeresett Szerződő Fél törvényei szerint büntetendők, és amelyek elkövetése esetén legalább egy évig terjedő szabadságvesztés vagy annál súlyosabb büntetés szabható ki.
3. Az ítélet végrehajtása céljából történő kiadatás olyan cselekményekért történik, amelyek a megkereső és a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint büntetendők, és amelyek elkövetése miatt a kiadatni kért személyt legalább hat hónapi szabadságvesztésre vagy annál súlyosabb büntetésre ítélték.
57. cikk. A kiadatás megtagadása
1. A kiadatás nem teljesíthető, ha:
a) a kiadatni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára;
b) a kérelem kézhezvételének időpontjában a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint a büntetőeljárás nem indítható meg, vagy az ítélet nem hajtható végre az elévülés vagy más jogalap miatt;
c) a kiadatni kért személlyel szemben a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűncselekmény miatt jogerős ítéletet hoztak, vagy az eljárást megszüntető határozatot hoztak;
d) a bűncselekmény a megkereső vagy a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint magánvádas eljárás (sértetti feljelentés) alapján üldözendő.
2. A kiadatás megtagadható, ha a bűncselekményt, amelyre a kiadatást kérik, a megkeresett Szerződő Fél területén követték el.
3. A kiadatás megtagadása esetén a megkereső Szerződő Felet tájékoztatni kell a megtagadás indokairól.
58. cikk. A kiadatás iránti kérelem
1. A kiadatás iránti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a kérelmező és a megkeresett intézmények megnevezését;
b) a cselekmény tényleges körülményeinek leírását és a kérelmező Szerződő Fél azon törvényének szövegét, amely alapján a cselekmény bűncselekménynek minősül, feltüntetve az e törvény által előírt büntetési tételt;
c) a kiadatni kért személy vezeték- és utónevét, apanevét, születési évét, állampolgárságát, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, lehetőség szerint – a külső leírását, fényképét, ujjlenyomatait és egyéb személyazonosító adatait;
d) a bűncselekménnyel okozott kár mértékére vonatkozó adatokat.
2. A büntetőeljárás lefolytatása céljából benyújtott kiadatási kérelemhez csatolni kell a letartóztatásról szóló határozat hitelesített másolatát.
3. Az ítélet végrehajtása céljából benyújtott kiadatási kérelemhez csatolni kell az ítélet hitelesített másolatát, amelyen fel kell tüntetni a jogerőre emelkedésének időpontját, valamint annak a büntetőjogi rendelkezésnek a szövegét, amely alapján a személyt elítélték. Ha az elítélt a büntetés egy részét már letöltötte, erről is tájékoztatást kell adni.
4. A kiadatási kérelmeket és a hozzájuk csatolt dokumentumokat a 17. cikk rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni.
59. cikk. Kiegészítő adatok
1. Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatot, a megkeresett Szerződő Fél kiegészítő adatokat kérhet, amelyre legfeljebb egy hónapos határidőt állapít meg. Ez a határidő a kérelmező Szerződő Fél kérelmére további egy hónappal meghosszabbítható.
2. Ha a kérelmező Szerződő Fél a megállapított határidőn belül nem nyújtja be a kiegészítő adatokat, a megkeresett Szerződő Fél köteles szabadon engedni a letartóztatásba vett személyt.
60. cikk. A kiadatás céljából történő körözés és letartóztatás
A kiadatási kérelem kézhezvételét követően a megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul intézkedéseket tesz a kiadatni kért személy felkutatására és letartóztatására, kivéve azokat az eseteket, amikor a kiadatás nem hajtható végre.
61. cikk. Letartóztatás vagy őrizetbe vétel a kiadatási kérelem kézhezvétele előtt
1. Az a személy, akinek a kiadatását kérik, kérelemre őrizetbe vehető a kiadatási kérelem beérkezése előtt is. A kérelemnek tartalmaznia kell az őrizetbe vételről szóló határozatra vagy a jogerős ítéletre való hivatkozást, valamint annak feltüntetését, hogy a kiadatási kérelem később kerül benyújtásra. A kiadatási kérelem beérkezése előtti őrizetbe vétel iránti kérelem postán, táviratban, telexen vagy telefaxon is továbbítható.
2. A személy a jelen cikk 1. pontjában meghatározott kérelem nélkül is őrizetbe vehető, ha a jogszabályok által előírt okok alapján gyanítható, hogy a másik Szerződő Fél területén kiadatást vonó bűncselekményt követett el.
3. A kiadatási kérelem beérkezése előtti őrizetbe vételről vagy fogva tartásról haladéktalanul értesíteni kell a másik Szerződő Felet.
61-1. cikk. A személy felkutatása a kiadatási kérelem beérkezése előtt
1. A Szerződő Felek megbízás alapján felkutatják a személyt a kiadatási kérelem beérkezése előtt, ha okkal feltételezhető, hogy ez a személy a megkeresett Szerződő Fél területén tartózkodhat.
2. A felkutatás végrehajtására vonatkozó megbízást a 7. cikk rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni, és annak tartalmaznia kell a körözött személy lehető legteljesebb leírását, valamint minden egyéb, a tartózkodási helye megállapítását lehetővé tevő információt, továbbá az őrizetbe vételére vonatkozó kérelmet, annak feltüntetésével, hogy a személy kiadatása iránti kérelmet benyújtják.
3. A felkutatás végrehajtására vonatkozó megbízáshoz csatolni kell az illetékes hatóság őrizetbe vételről szóló határozatának vagy a jogerős ítéletnek hitelesített másolatát, a büntetés letöltetlen részére vonatkozó adatokat, valamint fényképet és ujjlenyomatokat (ha rendelkezésre állnak).
4. A körözött személy őrizetbe vételéről vagy a felkutatás egyéb eredményeiről haladéktalanul tájékoztatni kell a megkereső Szerződő Felet.
61-2. cikk. Az őrizetben tartás időtartamának számítása
A letartóztatásban töltött időt annak a személynek, akit a jelen Egyezmény 60., 61., 61-1. cikkeinek rendelkezései szerint vettek őrizetbe, kiadatása esetén beszámítják a letartóztatásban töltött általános időtartamba, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályai írnak elő, amelynek a személyt kiadták.
62. cikk. A fogva tartott vagy őrizetbe vett személy szabadon bocsátása
1. A 61. cikk (1) bekezdése és a 61-1. cikk szerint őrizetbe vett személyt szabadon kell bocsátani, ha a megkereső Szerződő Fél értesítést küld a személy szabadon bocsátásának szükségességéről, vagy ha a kiadatási kérelmet az összes, az 58. cikkben előírt mellékelt dokumentummal együtt a megkeresett Szerződő Fél nem kapja meg az őrizetbe vételtől számított negyven napon belül.
2. A 61. cikk (2) bekezdése szerint fogva tartott személyt szabadon kell bocsátani, ha a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelő őrizetbe vétel iránti kérelem nem érkezik be a fogva tartásra a jogszabályok által előírt határidőn belül.
63. cikk. A kiadatás elhalasztása
Ha az a személy, akinek a kiadatását kérik, büntetőjogi felelősségre vonás alatt áll, vagy más bűncselekmény miatt elítélték a megkeresett Szerződő Fél területén, kiadatása elhalasztható a büntetőeljárás megszüntetéséig, az ítélet végrehajtásáig vagy a büntetés alóli mentesülésig.
64. cikk. Ideiglenes kiadatás
1. Ha a 63. cikkben előírt kiadatás elhalasztása a büntetőeljárás elévülését vonhatja maga után, vagy kárt okozhat a bűncselekmény kivizsgálásában, a kérelem alapján kiadatni kért személy ideiglenesen kiadható.
2. Az ideiglenesen kiadott személyt vissza kell szolgáltatni a büntetőügyben végrehajtott azon cselekmény után, amelyre kiadták, de legkésőbb a személy átadásától számított három hónapon belül. Indokolt esetben a határidő meghosszabbítható.
65. cikk. A kiadatási kérelmek ütközése
Ha több államtól érkeznek kiadatási kérelmek, a megkeresett Szerződő Fél önállóan dönti el, hogy e kérelmek közül melyiket kell teljesíteni.
66. cikk. A kiadott személy büntetőeljárás alá vonásának korlátai
1. A kiadott személy a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül nem vonható büntetőjogi felelősségre, és nem büntethető a kiadatása előtt elkövetett, de a kiadatás alapjául nem szolgáló bűncselekmény miatt.
2. A kiadott személy a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül nem adható ki harmadik államnak sem.
3. A megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nem szükséges, ha a kiadott személy a büntetőeljárás befejezésétől számított egy hónapon belül, elítélés esetén pedig a büntetés letöltésétől vagy a büntetés alóli mentesítéstől számított egy hónapon belül nem hagyja el a megkereső Szerződő Fél területét, vagy ha önkéntesen visszatér oda. Ebbe az időtartamba nem számít bele az az idő, amely alatt a kiadott személy nem hagyhatta el a megkereső Szerződő Fél területét.
67. cikk. A kiadott személy átadása
A megkeresett Szerződő Fél értesíti a megkereső Szerződő Felet a kiadatás helyéről és időpontjáról. Ha a megkereső Szerződő Fél a kiadatásra megjelölt időponttól számított 15 napon belül nem veszi át a kiadandó személyt, ezt a személyt szabadon kell engedni.
67-1. cikk. Ismételt őrizetbe vétel vagy letartóztatás
A személy szabadon bocsátása az 59. cikk 2. bekezdése, a 62. cikk 1. és 2. bekezdése, valamint a 67. cikk alapján nem akadályozza meg annak ismételt őrizetbe vételét és letartóztatását a kért személy kiadatása céljából, amennyiben a kiadatási kérelmet később benyújtják.
68. cikk. Ismételt kiadatás
Ha a kiadott személy kivonja magát a büntetőeljárás vagy a büntetés letöltése alól, és visszatér a megkeresett Szerződő Fél területére, akkor új kérelem alapján ki kell adni anélkül, hogy az 58. és 59. cikkben említett iratokat be kellene nyújtani.
69. cikk. Értesítés a büntetőeljárás eredményéről
A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a kiadott személlyel szemben folytatott büntetőeljárás eredményéről. Kérelemre a jogerős határozat másolatát is megküldik.
70. cikk. Átszállítás
1. Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kérelmére engedélyezi a területén keresztül a másik Szerződő Félnek kiadott vagy harmadik állam által ideiglenesen átadott személyek tranzitszállítását.
2. Az ilyen szállítás engedélyezése iránti kérelmet ugyanolyan eljárásban vizsgálják, mint a kiadatás iránti kérelmet.
3. A megkeresett Szerződő Fél a tranzitszállítást olyan módon engedélyezi, amelyet a legcélszerűbbnek tart.
71. cikk. A kiadással és a tranzitszállítással kapcsolatos költségek
A kiadással vagy az ideiglenes átadással kapcsolatos költségeket az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén felmerültek, a tranzitszállítással kapcsolatos költségeket pedig az a Szerződő Fél, amely az ilyen szállítás iránti kérelmet benyújtotta.
2. rész. Büntetőeljárás lefolytatása
72. cikk. A büntetőeljárás lefolytatásának kötelezettsége
1. Minden Szerződő Fél kötelezi magát, hogy a másik Szerződő Fél megbízásából saját jogszabályaival összhangban büntetőeljárást folytat saját állampolgárai ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a megkereső Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.
2. Ha az a bűncselekmény, amely miatt az eljárást megindították, a bűncselekményből kárt szenvedett személyek polgári jogi igényeit vonja maga után, ezeket az igényeket – kártérítés iránti kérelmük esetén – az adott ügyben kell elbírálni.
73. cikk. A büntetőeljárás lefolytatására irányuló megbízás
1. A büntetőeljárás lefolytatására irányuló megbízásnak tartalmaznia kell:
a) a megkereső intézmény megnevezését;
b) annak a cselekménynek a leírását, amellyel kapcsolatban a megbízást az eljárás lefolytatására küldték;
c) a cselekmény elkövetési idejének és helyének lehető legpontosabb megjelölését;
d) a megkereső Szerződő Fél azon jogszabályi rendelkezésének szövegét, amely alapján a cselekmény bűncselekménynek minősül, valamint az ügy elbírálása szempontjából lényeges egyéb jogszabályi normák szövegét;
e) a gyanúsított személy vezeték- és keresztnevét, állampolgárságát, valamint személyazonosságára vonatkozó egyéb adatokat;
e) a sértettek nyilatkozatai a sértett kérelmére indított büntetőügyekben, valamint a kártérítés iránti kérelmek;
f) a bűncselekménnyel okozott kár mértékének megjelölése.
A megkereséshez csatolják a megkereső Szerződő Fél rendelkezésére álló büntetőeljárási iratokat, valamint a bizonyítékokat.
2. A megkereső Szerződő Fél által megindított büntetőügy továbbításakor a nyomozást ebben az ügyben a megkeresett Szerződő Fél folytatja a saját jogszabályai szerint. Az ügyben szereplő minden egyes dokumentumot hitelesíteni kell a megkereső Szerződő Fél illetékes igazságügyi hatóságának hivatalos pecsétjével.
3. A megkeresést és a hozzá csatolt dokumentumokat a 18. cikk rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni.
4. Ha a vádlott a megkeresés elküldésekor a büntetőeljárás lefolytatása iránt a megkereső Szerződő Fél területén őrizetben van, akkor a megkeresett Szerződő Fél területére szállítják.
74. cikk. Értesítés a büntetőeljárás eredményéről
A megkeresett Szerződő Fél köteles értesíteni a megkereső Szerződő Felet a végleges határozatról. A megkereső Szerződő Fél kérésére megküldik a végleges határozat másolatát.
75. cikk. A határozathozatal következményei
Ha a 72. cikknek megfelelően a Szerződő Félhez büntetőeljárás lefolytatása iránti megkeresést küldtek az ítélet jogerőre emelkedése vagy a megkeresett Szerződő Fél hatósága által hozott más végleges határozat után, a megkereső Szerződő Fél hatóságai nem indíthatnak büntetőeljárást, és a már megindított eljárást meg kell szüntetni.
76. cikk. A felelősséget enyhítő vagy súlyosbító körülmények
A Szerződő Felek mindegyike a bűncselekmények nyomozása és a büntetőügyek bírósági tárgyalása során figyelembe veszi a Szerződő Felek jogszabályai által előírt, a felelősséget enyhítő körülményeket, függetlenül attól, hogy azok melyik Szerződő Fél területén merültek fel.
76-1. cikk. Az ítéletek elismerése
A személy különösen veszélyes visszaeső bűnözőként való elismerésével, a bűncselekmény ismételt elkövetésének tényének megállapításával, valamint a feltételes elítéléshez, az ítélet végrehajtásának felfüggesztéséhez vagy a feltételes szabadlábra helyezéshez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének megállapításával kapcsolatos kérdések eldöntésekor a Szerződő Felek igazságügyi szervei elismerhetik és figyelembe vehetik a volt Szovjetunió és az azt alkotó szövetségi köztársaságok bíróságai (törvényszékei), valamint a Szerződő Felek bíróságai által hozott ítéleteket.
77. cikk. Két vagy több Szerződő Fél bíróságainak hatáskörébe tartozó ügyek elbírálásának rendje
Ha egy személyt vagy személyek csoportját több olyan bűncselekmény elkövetésével vádolnak, amelyek ügyei két vagy több Szerződő Fél bíróságainak hatáskörébe tartoznak, az elbírálásra az a Szerződő Fél bírósága illetékes, amelynek területén az előzetes nyomozást befejezték. Ebben az esetben az ügyet e Szerződő Fél eljárási szabályai szerint tárgyalják.
3. rész. Különös rendelkezések a büntetőügyekben nyújtott jogi segítségnyújtásról és jogviszonyokról
78. cikk. Tárgyak átadása
1. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kérésre átadják egymásnak:
a) azokat a tárgyakat, amelyeket a jelen Egyezmény szerinti kiadatást vonó bűncselekmény elkövetése során használtak, ideértve a bűncselekmény eszközeit is; azokat a tárgyakat, amelyeket a bűncselekmény eredményeként vagy annak ellenértékeként szereztek, vagy azokat a tárgyakat, amelyeket az elkövető az így szerzett tárgyak helyett kapott;
b) azokat a tárgyakat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak egy büntetőügyben; ezeket a tárgyakat akkor is át kell adni, ha a bűnöző kiadatása halála, szökése vagy egyéb körülmények miatt nem hajtható végre.
2. Ha a megkeresett Szerződő Félnek a jelen cikk első bekezdésében említett tárgyakra büntetőügyben bizonyítékként van szüksége, azok átadása az ügyben folyó eljárás befejezéséig elhalasztható.
3. A harmadik személyeknek az átadott tárgyakhoz fűződő jogai érvényben maradnak. Az ügyben folyó eljárás befejezése után ezeket a tárgyakat térítésmentesen vissza kell adni annak a Szerződő Félnek, amelyik azokat átadta.
78-1. cikk. Őrizetben lévő vagy szabadságvesztés büntetését töltő személy ideiglenes átadása
1. Ha szükséges tanúként vagy sértettként kihallgatni egy másik Szerződő Fél területén őrizetben lévő vagy szabadságvesztés büntetését töltő személyt, valamint más nyomozati cselekményt végezni az ő részvételével, ez a személy – állampolgárságától függetlenül – az érdekelt Szerződő Fél indokolt kérelmére a megkeresett Szerződő Fél Főügyészének (Ügyészének) határozata alapján ideiglenesen átadható, feltéve, hogy őrizetben tartják és a megállapított határidőn belül visszaszállítják.
2. A jelen cikk 1. bekezdésében említett személy ideiglenes átadása iránti kérelmet a 7. cikk rendelkezései szerint kell elkészíteni, és tartalmaznia kell annak az időtartamnak a megjelölését is, amely alatt a személy jelenléte a megkereső Szerződő Félnél szükséges.
3. A jelen cikk 1. bekezdésében említett személy ideiglenes átadása nem történik meg:
a) ha az ilyen átadáshoz nem járult hozzá;
b) ha jelenléte szükséges az előzetes nyomozás vagy bírósági tárgyalás során a megkeresett Szerződő Fél területén;
c) ha az ilyen átadás a személy őrizetben tartásának vagy szabadságvesztés büntetése letöltésének megállapított határidejének megsértését vonhatja maga után.
4. A jelen cikk 1. bekezdésében említett személyre a 9. cikk 1. bekezdésében előírt garanciák vonatkoznak.
79. cikk. Elítélő ítéletekről szóló értesítés és büntetett előéletre vonatkozó adatok
1. Minden Szerződő Fél évente tájékoztatja a többi Szerződő Felet azon jogerős elítélő ítéletekről, amelyeket bíróságai az adott Szerződő Fél állampolgáraival szemben hoztak, egyidejűleg megküldve az elítéltek rendelkezésre álló ujjlenyomatait.
2. Minden Szerződő Fél díjmentesen bocsátja a többi Szerződő Fél rendelkezésére – azok kérésére – a korábban bíróságai által elítélt személyek büntetett előéletére vonatkozó adatokat, ha ezeket a személyeket büntetőjogi felelősségre vonják a megkereső Szerződő Fél területén.
80. cikk. Különleges kapcsolattartási rend
A kiadatási és büntetőeljárási kérdésekben a Szerződő Felek legfőbb ügyészei (ügyészei) tartanak kapcsolatot.
Az ügyész (bíróság) jóváhagyását igénylő eljárási és egyéb cselekmények végrehajtásával kapcsolatos kapcsolattartást az ügyészségi szervek a Szerződő Felek legfőbb ügyészei (ügyészei) által megállapított rendben végzik.
V. szakasz. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
81. cikk. Jelen Egyezmény alkalmazásának kérdései
A jelen Egyezmény alkalmazása során felmerülő kérdéseket a Szerződő Felek illetékes szervei kölcsönös egyetértéssel oldják meg.
82. cikk. Az Egyezmény viszonya nemzetközi szerződésekhez
Jelen Egyezmény nem érinti azon egyéb nemzetközi szerződések rendelkezéseit, amelyeknek a Szerződő Felek részes felei.
83. cikk. Hatálybalépés rendje
1. Jelen Egyezményt az azt aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratokat a Fehérorosz Köztársaság Kormányánál kell letétbe helyezni, amely ezen Egyezmény letéteményesének feladatait látja el.
2. Jelen Egyezmény a harmincadik napon lép hatályba, a harmadik megerősítő okirat letéteményesnél történő letétbe helyezésének napjától számítva. Azon állam esetében, amelynek megerősítő okiratát a jelen Egyezmény hatálybalépése után helyezik letétbe a letéteményesnél, az Egyezmény a harmincadik napon lép hatályba, a megerősítő okirat letéteményesnél történő letétbe helyezésének napjától számítva.
84. cikk. Az Egyezmény hatályának időtartama
1. Jelen Egyezmény a hatálybalépésének napjától számított öt évig hatályos. Ezen időszak lejárta után az Egyezmény minden alkalommal automatikusan meghosszabbodik egy újabb ötéves időszakra.
2. Bármely Szerződő Fél kiléphet jelen Egyezményből, ha erről a hatálya alatt álló aktuális ötéves időszak lejárta előtt 12 hónappal írásbeli értesítést küld a letéteményesnek.
85. cikk. Időbeli hatály
Jelen Egyezmény hatálya kiterjed a hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokra is.
86. cikk. Az Egyezményhez való csatlakozás rendje
A jelen Egyezményhez annak hatálybalépése után, az összes Szerződő Fél beleegyezésével más államok is csatlakozhatnak, amennyiben a csatlakozási okmányaikat letétbe helyezik a letéteményesnél. A csatlakozás azon a napon lép hatályba, amikor a letéteményes megkapja az utolsó, a csatlakozáshoz való hozzájárulásról szóló értesítést, de legkorábban harminc nappal az említett értesítés kézhezvételét követően.
87. cikk. A letéteményes kötelezettségei
A letéteményes haladéktalanul értesíti a jelen Egyezményt aláíró és ahhoz csatlakozó valamennyi államot az egyes megerősítő okiratok vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezésének időpontjáról, az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, valamint az általa kapott egyéb értesítésekről.
Készült Minszk városában, 1993. január 22-én, egyetlen, orosz nyelvű eredeti példányban. Az eredeti példányt a Fehérorosz Köztársaság Kormányának Levéltára őrzi, amely a jelen Egyezmény részes államainak megküldi annak hitelesített másolatát.
Örmény Köztársaság részéről
Fehérorosz Köztársaság részéről
Kazahsztán Köztársaság részéről
Kirgiz Köztársaság részéről
Moldova Köztársaság részéről
Oroszországi Föderáció részéről
Tádzsikisztán Köztársaság részéről
Türkmenisztán részéről
Üzbegisztán Köztársaság részéről
Ukrajna részéről